HIV 101

A HIV (Human Immunodeficiency Virus, magyarul emberi immunhiányt okozó vírus) retrovírusok csoportjába tartozik. Nevét arról kapta, hogy főképp az immunrendszer sejtjeit támadja meg, és ezáltal károsítja az érintett immunrendszerét.​

HIV-fertőzött CD4 sejt elektronmikroszkópos felvétele.​ A vírusok a képen sárgával láthatóak.

Mivel jelenleg még nem áll rendelkezésre végleges gyógymód a HIV ellen, ezért ha valakinél HIV-fertőzést diagnosztizálnak, az egy életen át az érintett szervezetében marad. Ezzel szemben fontos tudni, hogy mára számos olyan, a HIV szaporodását gátló gyógyszer áll rendelkezésre, amelyek lehetővé teszik a HIV-vel élők számára, hogy ugyanolyan hosszú, egészséges életet éljenek, mintha HIV nélkül élnének.


A HIV-nek két, úgynevezett humánpatogén csoportja ismert, a HIV-1, mely lényegében a pandémiát (fertőző betegség által okozott járványt) okozó vírus és a HIV-2, ami kezdetben főleg Nyugat-Afrikában okozott megbetegedéseket, de manapság csak kis számú fertőzött van világszerte, elsősorban kettős HIV1/2 fertőzés formájában. A HIV-1-nek több alcsoportja létezik: M, N és O alcsoport. Az M, vagy major a leggyakoribb, amelyen belül A-tól H-ig újabb variánsok is ismertek. Európában a B variáns a legelterjedtebb.

A HIV terjedése

A HIV testnedvekkel terjed.

A hatékony antiretrovirális kezelésben nem részesülő, vagy pozitív HIV-státuszáról információval nem rendelkező HIV-vel élő vére, ondó- és hüvelyváladéka tartalmazhat olyan mennyiségű vírust, illetve fertőzött mononukleáris sejtet, amely képes lehet fertőzést okozni, amennyiben egy másik ember szervezetének véráramába jut a sérült bőrön, nyálkahártyán vagy placentán keresztül. Az ilyen beteg akkor a legfertőzőbb, ha a szervezetében jelen lévő vírusmennyiség magas. Ez elsősorban a betegség korai szakaszában (nagyjából egy hónappal a fertőzés után) és az AIDS-stádiumban fordul elő. A vírussal való érintkezést követően a tényleges fertőzés bekövetkezte nagyban függ a bejutott mennyiségtől, a bejutás módjától, helyétől, egyéb jelenlévő kórokozóktól, és az egyén genetikájától is.

A HIV átvitelének leggyakoribb módjai

Anális vagy hüvelyi szex

(védekezés nélkül).

Fecskendő közös használata másokkal.

Terhesség, szülés vagy szoptatás során az anyáról gyermekre (amennyiben az anya nem részesül hatékony antiretrovirális kezelésben).

A fenti helyzetekre ma már léteznek megfelelő védekezési módszerek


Anális vagy hüvelyi szex esetén: óvszer; PrEP (pre-expozíciós profilaxis: egy gyógyszer, amely hatékonyan akadályozza meg a HIV-fertőzést); N=Z, vagyis, hogy a hatékony antiretrovirális kezelésben részesülő HIV-vel élő még szexuális úton sem tudja továbbadni a vírust.

Fecskendő közös használata során: steril tű használata minden esetben; tűcsere programok.

Terhesség és szülés esetén: N=Z, vagyis, hogy a hatékony antiretrovirális kezelésben részesülő várandós HIV-vel élő anya sem a terhesség, sem a szülés során nem tudja átadni a fertőzést.

A HIV nem terjed...

Nem lehet a HIV-et elkapni csókkal, puszival, tüsszentéssel, verítéktől, könnytől, nyáltól vagy vizelettől. A mindennapos érintkezés egy HIV-vel élővel (ölelés, beszélgetés, közös törölköző, evőeszközök használata, stb.) semmilyen kockázatot nem jelent a HIV-fertőzés szempontjából.

A HIV fertőzés kezelés nélküli lefolyása

Jared Leto és Matthew Mcconaughey Rayon és Ron szerepében a Mielőtt meghaltam című 2013-ban bemutatott filmben érzékeny módon tárta elénk a kezelés nélkül maradt HIV fertőzés következményeit.

A HIV-fertőzés fő célsejtjei a CD4+ T-limfociták (közismertebb néven a CD4-sejtek), a monocita/makrofág rendszer sejtjei és a dendritikus sejtek. A fertőzés természetes (kezelés nélküli) lefolyása mindenkinél más ritmusban történik. Egyeseknél pár év alatt felléphet az AIDS-stádium, mások akár évtizedekig tünetmentesek lehetnek. Általánosságban azonban elmondható, hogy a kezeletlen esetekben 5-12 év alatt jelentkeznek az AIDS indikátorai: az opportunista fertőző és daganatos megbetegedések.

Megfelelő kezelés hiányában a HIV-fertőzés lefolyása a következő négy, egymásra épülő szakaszból áll

01.
Elsődleges- vagy akut HIV-fertőzés


A fertőzést követő 3-6 hétben az influenzához hasonló állapot léphet fel, ami egy-két héten belül magától elmúlik. Az ilyenkor jellemző tünetek közé tartozik a torokfájás, a láz, az átmeneti nyirokcsomó-megnagyobbodás, a fáradékonyság, a rossz közérzet, az izom- és ízületi fájdalmak, a hasmenés és a garatgyulladás. A tünetek influenzához való hasonlósága miatt sokan nem gondolnak ilyenkor HIV-fertőzésre.

Ebben az időszakban, a fertőzés előtti állapothoz képest, a CD4-sejtek száma drasztikusan csökken, és ezzel egyidőben a vírusszám megnő, akár százezres-milliós nagyságrendű is lehet. A beteg ilyenkor nagyon fertőzőképes, vagyis a vírus könnyen továbbadható.

02.
Krónikus, tünetmentes HIV-fertőzés


Az immunrendszer kielégítően működik, a szervezetben jelenlévő és szaporodó vírus klinikai tünetet nem okoz, azonban a HIV-replikációja (önsokszo­rosítása) és a CD4-sejtek számának csökkenése ebben a szakaszban is folyamatosan zajlik.

Ez a folyamat 3-tól akár 12 évig is eltarthat, sőt ritka esetekben 25 évig is tünetmentes lehet egy kezeletlen HIV-vel élő. Ezt a szakaszt folyamatosan ingadozó vírusszám és 200/μl (mikroliternyi vérben található sejtek száma) CD4 szám jellemzi.

03.
Tünetes HIV-fertőzés


A HIV szaporodása következtében az immunrendszer folyamatosan gyengül. Tartós nyaki nyirokcsomó-gyulladás alakul ki, és a legyengült immunrendszerre utaló tünetek jelennek meg. Tartóssá válhat a láz, a fogyás, az éjszakai izzadás, a fáradékonyság. Elhúzódó hasmenés jelentkezhet. Tartós vírusfertőzések (például herpesz), gomba okozta gyulladások léphetnek fel, a szájban leukoplakkia (fonalas szerkezetű, elszarusodott elváltozás a nyálkahártyán) jelentkezhet. Erre a 2-3 évig tartó állapotra a csökkent CD4 szám és a magas vírusszám jellemző.

04.
Kifejlett AIDS-stádium


Ebben a súlyosan immunhiányos állapotban olyan opportunista fertőzések (mint például a különböző bakteriális eredetű vagy protozoa okozta tüdőgyulladások; a tuberkulózis; a toxopazmózis; a cytomegalovírus okozta retina gyulladás; candida gomba okozta elváltozások és az agyvelő súlyos megbetegedését okozó JC-vírus) és daganatos megbetegedések (mint például a Kaposi-szarkóma) jelentkeznek, amelyek az AIDS-stádium megállapításának indikátorai. Ez a halállal végződő állapot fél évtől 2 évig tarthat.

AIDS

Az AIDS (Acquired Immune Deficiency Syndrome, magyarul szerzett immun­hiányos tünetegyüttes) a HIV-fertőzés lefolyásának végső stádiuma.

Kezeletlen HIV-fertőzés esetén, körülbelül 5-12 év alatt az immunrendszer annyira legyengül, hogy más betegségekkel vagy  daganatos megbetegedésekkel szemben már nem tud hatékonyan fellépni. Hatékony antiretrovirális kezelés mellett az AIDS állapot teljesen elkerülhető, ezért fontos, hogy a HIV-fertőzés időben kiderüljön, és a vírust hordozó személy elkezdje a gyógyszeres kezelést.